Fotó: nyílt forrásból
A legtöbb pár végzetes hibája, hogy azt hiszi, ha szeretik egymást, akkor automatikusan megszűnnek a nézeteltérések – mondta egy pszichológus
Mark Travers amerikai pszichológus megnevezte a két legfontosabb leckét, amit a partnereknek meg kell tanulniuk a házasság előtt. A Forbesnak írt cikkében megjegyezte, hogy a szerelem önmagában gyakran nem elég ahhoz, hogy a házasélet minden hullámvölgyében támogassák egymást.
„Mégis, amikor a házasságok felbomlanak, a partnerek rendszerint a „szerelem kihullását” vagy a „nem egymáshoz való illőséget” szokták felhozni okként. Tízből kilencszer azonban a probléma nem egy rossz döntés vagy egy rossz éjszaka miatt van. A legtöbbször a partnerek egyszerűen nem tudják, hogyan kell házasnak lenni, amikor összeházasodnak” – mondta.
Szerinte vannak bizonyos „házassági leckék”, amelyeket minden párnak meg kell tanulnia, mielőtt úgy dönt, hogy összekötik az életüket.
És íme, amit Travers több évtizedes pszichológiai kutatásokra alapozva a két legfontosabb leckeként azonosított:
A problémák nem szűnnek meg, miután igent mondtunk
Dr. John Gottman kutatásai szerint a házassági problémák mintegy 69%-a „tartós”. Más szóval a legtöbbjük nem oldódik meg egyszer és mindenkorra, hanem újra és újra meg kell beszélni és újra és újra át kell vizsgálni őket. Bár ez ijesztőnek tűnhet, valójában nem rossz dolog. A házasság szinte mindig nagyon különböző szokásokkal, ízléssel és temperamentummal rendelkező embereket hoz össze. Konfliktusok várhatóak; sokkal zavaróbb lenne, ha mindig mindenben egyetértenénk. A legtöbb házaspár végzetes hibája, hogy azt hiszi, ha szeretik egymást, akkor automatikusan megszűnnek a nézeteltérések; a szeretet önmagában „átviszi” a nehézségeket. Valójában semmi sem vezet olyan csalódáshoz, mint ez a fajta gondolkodás. Még a legboldogabb és legegészségesebb párok is veszekednek.
A házasság nem egyszeri döntés
Az egyik legmakacsabb mítosz a házassággal kapcsolatban az, hogy a legnehezebb az esküvő napja. Azt mondják, hogy amint férj és feleség leszel, kimondod az esküt és aláírod a papírokat, minden más „magától a helyére kerül”. De ez messze nem így van. A Psychological Inquiry című szaklapban 2014-ben megjelent tanulmány szerint a modern házasságot gyakran inkább a személyes kielégülés eszközének tekintik, mintsem a kölcsönös kötődés vagy akár a szerelem szövetségének. A modern házastársak elvárják, hogy a partnerük afféle svájci bicska legyen: társszülő, bevételi forrás, legjobb barát, bizalmas, inspiráló. Fontos felismerni: ez erőfeszítést és törődést igényel. Ez nem történik meg azonnal. A jó házasság attól függ, hogy mennyire vagy jó partner. A házasság nem csak jogi vagy státusz fogalom. Naponta meghozott döntések sorozata, amelyek végső soron meghatározzák, hogy a szerelmetek fennmarad-e.
A pszichológus szerint hasznos, ha a házasságra nem egyszeri szerződésként gondolunk, hanem olyan cselekvések rendszereként, amelyeket nap mint nap fenn kell tartani. Ezek az erőfeszítések különböző időszakokban könnyen, máskor pedig nagyon nehezen jönnek. De ez a megközelítés teszi fenntarthatóbbá a házasságot.
